Magyarországnak az európai átlagnál magasabb, 57 millió tonna CO2 káros anyag-kibocsátása, azon belül is 32 %-ra tehető a hűtés-fűtés által okozott káros anyag termelése. Évi 100-120.000 otthon teljes körű energetikai felújítására lenne szükség , hogy ez az arány csökkenjen a 2023-as adatok alapján. A jelenlegi épületállomány átlagos osztályzata FF, és kevesebb, mint 20 % BB besorolásba tartozik. Egy jól megválasztott tető, vagy födémszigeteléssel elérhető közelségbe kerülhet a BB besorolási osztályba. Fontos, hogy szakember bevonásával kezdjünk bele egy energetikai felújításba. A nem tervezett, tűzoltásnak tekinthető beruházások nem minden esetben hozzák meg a várt eredményt, és sok esetben az épület valamint a pénztárcánk látja kárát. Ezért minden esetben érdemes olyan szakembert választani, aki az épületre szabott, egyedi megoldást tud kínálni, amit a saját mérései, az épület, a tetőszerkezet és a meglévő szigetelés állaga alapján állít össze.
Külön érdemes arra is kitérni, hogy ezt csak helyszíni feltárással, műszaki vizsgálattal lehet pontosan megállapítani. Az idő múlásával az épületet és a tetőszerkezet érő fizikai hatásokra, mint a nyári extrém meleg vagy a fűtési szezon alatt, az épületben keletkező pára nem megfelelő kiszellőzése okozhat változásokat az eredetileg beépített anyagokban. A megtermelt energia 70-90 %-a födémen keresztül távozik, és akár 20-40% energiamegtakarítást is el lehet érni csupán egy födém, vagy tetőtér szigeteléssel. ( bővebben: https://mernokvagyok.hu/.../magyarorszagon-a.../ )
